Kissé koszosak... nemde?

Az elsőnap feltétlenül az FVV 1200-as fotózásával szerettem volna tölteni, hiszen budapesti lévén, már évek óta nem utazhattam e típussal, s alig vártam már, hogy – nem kevés nosztalgiával – e meglehetősen rakoncátlan villamossal zötykölődjek.






Előzör a Széchenyi utcát fotóztam körbe.

Honnan is? Az ablakból. Álmodtam ...álmomban az Astoria hotel ablakából néztem a kivilágított Rákóczi úton a budapesti éjszakában elsuhanó villamosokat. Az álmomról csak ennyit, mert a többi része erősen szexuális természetű, így azt nem osztanám meg a nyálas olvasóval. Elég az hozzá, hogy én sajnos még nem érhettem meg a Rákóczi úti villamosközlekedést. Igaz ugyan, hogy '69-ben születtem és a villamos csak 1972 decemberében szűnt meg a kettes metró átadásásval, de valószínleg szüleimmel nem jártunk arra. Hát csak emlékeznék?! De akárhogy erőlködök egyetlen emlékkép sem bukkan elő a múlt homályából. Rájöttem, hogy ezt az élményt átélhetem, ...legalábbis a villamosra vonatkozó részét igen. Kiderítettem, hogy van egy hotel Miskolcon a Széchenyi utcában, ott ahol bengáli jár... Ezért kivettem egy szobát főutcára nézőablakkal, s fönt látható az eredmény, nomeg lenn is :

A villamostípusokban járatlan olvasóknak mondom, hogy az a villamos ami nem a bengáli (fenn), a tátra (lenn). Ehhez hasonló tátra villamosok járják budapest és szeged utcáit is, de azok nem csuklósak. (Na jó... Szegedre most érkezett nehány csuklós Potsdamból)





No, de ne baromkodjunk tovább, inkább menjünk szépen le az utcára, s szívjuk magunkba a sztrítkalcsört. Ami persze most nem nagyon van, mert az eső miatt mindenki behúzódik a legközelebbi kocsmákba, s ott próbálja testét-lelkét felmelegíteni jófajta, vagy – kinek-kinek az ízlése szerint - mindegycsakártson égetett szesszel. Dacolva az időjárással (immár lentről) körbefotóztam a Széchenyi utcát:









Háttérben balra a Miskolkci Nemzeti Színház épülete:







Az előérben egy csuklós Tátra, míg a háttérben egy Bécsi vili:







Még egy kép az eső főutcáról:




Gyalogosok a villamosínen. A tuják a sétálóutcában haladnak, persze sebességkorlátozással (25 km/h):






Benga és Tátra találkozó:



Még több FVV villamos:





Még az elsőnap a villamosra fölszállva egészen a Marx térig – sorry, a újgyőri főtérig - merészkedtem, ahol készítettem nehány fotót a Tátrákról.









Másnap felkelvén ismét csináltam néhány fotót a Sz. utcáról, majd felülvén az 1-esre Diósgyőrbe mentem. Íme a végállomás:






Jól látható, hogy az 1-esen tátrák járnak, s ebbő következik, hogy a 2-es típusa a bengáli és a bécsi villamos. Az utóbbi azért is csak a Vasgyárig közlekedtethető mert csak egy oldali vezetőállású, ezért nem tud visszafordulni a fejvégállomáson.


A megállóban lefotóztam a Tátra belsejét is:



Egy Tátra diósgyőrben. Háttérben a Bükk hegység vonulata. Érdekes, hogy a piros Tátráknak valamivel mélyebb, brummogóbb a hangja, hasonlóbb a bengáliéhoz. Ez akkor tűnt fel, amikor elsuhant egy-egy az ablakom előtt.


A diósgyőri vár alatt egy sárga Tátra:


Még egy kép Diósgyőrből. Busz is, villamos is:

S a virágpiac bengálival és Skodával (asszem):


A következőa kedvenc képem a sorozatból, igazi Diósgyőri fíling:

Életemet kockáztatva, közvetlenül a sínek mellől készítettem a következő képeket a 2-es villamos vasgyári hurkáról. (hurka ezt így mondják? Vagy huroka?)



jön...




...már megy.





















No: délután már nem készítettem fotókat. Elmentem Tapolcára a Barlangfürdőbe. Azért még mellékelek nehány fotót a bengáli belsőről (Érdekes, hogy a kialakítása az eredeti: a fa ablakkeretek. Csak a székek huzata az oridzsinál műbőr helyett gusztustalan, nehezen tisztítható szövet – hogy miért jobb ez mint a mbő???) S ne feledjük a lámpákat. Én a huszonnyolcason még nagyobb villanykörtékre emlékszem. Tessék a villanykörtéket a standard bengáli méretre cserélni!!!


Ja és még valami: a hurok másik oldala, a újgyőri buszállomás felől:





A következőnéhány képeket elcsesztem kissé. A fényképezőgépem ugynis bedöglött, még Pesten, de nem akartam lemondani a miskolci kirándulásról, ezért vettem ötezerért egy használt Zenit fotoapparátot. A gép egyébként jól szuperált, az összes képet azzal készítettem. Az én Carinám nem engedi elsütni magát, ha nincs a film teljesen végigtekerve, a Zenit meg úgylátszik igen. S sajnos a lustaság nagyúr, s valószínű nem tekertem végig a filmet, ezért a Zenit egymásra fényképezett két felvételt. A balról a semmibe száguldó villamos az előző képről való:







copyright: Elekes Csaba, 2006